Különbözõ fajok ujszülöttei elõnyben részesítik a magzati élet során hallott hangokat. Igaz ez madarakra, majmokra és emberre is. Azt, hogy valójában mi is történik az agyban ilyenkor, természetesen emberi alanyokon nem lehet vizsgálni. Ezért indiai kutatók csirke embrió agyával végezték el az alábbi kísérletet. 3 csoportot alakítottak ki az állatokból. 1. kontroll csoport, mely semmilyen kezelést nem kapott, 2.fajra jellemzõ csirke-hangok adagolása, 3. indiai szitár zene adagolása.

24 órán keresztül, óránként 15 perc zenét kaptak az embriók 65 dB erõsséggel. Ezután megvizsgálták a csirkeembriók agyának bizonyos részeit (a striatum- csíkolt test- középsõ területét, mely a csirke hallómûködésének egyik fõ központja).

A kontroll csoporthoz képest mindkét zenei kezelésnél tapasztalható volt az említett régióban az idegsejtek számának és méretének növekedése. Utóbbi arra enged következtetni, hogy megnövekedett a sejtek anyagcseréje is, azaz többletinformációt kellett feldolgozniuk. Érdekes tény, hogy megemelkedett két fehérje jelenléte is a sejtekben (Parvalbumin és Calbindin), melyek a sejtek Calcium anyagcseréjében fontos védõfehérjék! A sejtben a Calcium nagyon sok folyamthoz szükséges, mint például a tanulás, memória sejtszintû folyamatai. A Calcium azonban nagy mennyiségben káros és veszélyes a sejtnek, tehát el kell távolítani, mikor már nincs rá szükség. Ezt végzik a jelzett fehérjék is.Tehát ezekmegnövekedett jelenléte utal arra, hogy a zene hatására hirtelen megnõtt a Calcium koncentráció a sejtekben ( a plusz információ feldolgozása miatt) és szükségessé vált a felesleges Calcium ionok mielöbbi eltávolítása.

A zene hatására tehát megnõtt a sejtek száma, mérete és megváltozotta molekuláris szerkezete is a csirke agy hallással foglalkozó régióiban. Megfigyelték, hogy a szitár zene kisebb mértékben hajtotta végre ezeket a változásokat, mint a csirke saját faj-hangja. Mindkét változás szignifikáns volt azonban a kontrollhoz képest!

A Parkinson-kór nem végzetes betgség, azonban hátrányosan érinti a beteg életminöségét. Osztrák kutatók mutatták ki, hogy a zene bizonyos elemei segítik a Parkinson beteg járását. 3 hét zeneterápia után 25 %-al emelkedett a mozgási képesség. Mivel a járás is egyfajta ritmikus izomtevékenység, ezért a fenti adatok bizonyítják, hogy a zenei és mozgási ritmusok közt a zene lehet a fö lkapcsolo elem.
11 Parkinson kóros beteg és 10 egészséges paciens szerepelt a kísérletben, melyet a Salzburg egyetemen végeztek.
Zene alkalmazása: Ron Tutt and Jim Keltner DRUM Improvisations, és a Sheffield Drum record dob-ritmus CD lemezei közül a résztvevök szabadon választhattak. Egyik dob CD sem követett semmilyen szabályos ritmust, így az ehhez való hozzászokást kizárták. 10 perc viszgálat után 20perc zenehallgatás fejhallgatón, majd újabb 10 perc vizsgálat következett. A kísérlet során a következö Parkinson-kórban érintett mozgásokat viszgálták: 1,folyamatosság, 2, vonalveztés, 3, célzás, 4, ütögetés.
Feltételezik, hogy a magzati élet során már kialakul egy kapcsoló mechanizmus a hallás és a mozgás közt. Speciális külsö akusztikai jelek ugyanis már kis korban képesek az agy bizonyos részeit riadóztatni és kiváltani ezáltal ritmikus mozgásokat. Állatoknál és ösembereknél ez a túlélés alapja volt. A Parkinson-kór tönkreteszi az automatikus mozgás képességet. Zenehallgatás segített a betegeknek emlékezniük a betegség elött emlékezetbe vésett mozgásokra, egyesekben táncmozdulatokat váltott ki. A zene emelte a célzás és a vonalkövetés képességét, de nem érintette az ütögetés és folyamatosság gyorsaságát. Ebböl arra következtetnek, hogy a zeneterápia ebben az esetben a Parkinsosnos betegek mozgásának nem a sebességét, hanem a precizitását növelte. Pszichológiai kérdöívek és vizsgálatok mutatták ki, hogy ebben a kísérletben a ritmusos dob CD-k nem befolyásolták a hangulatot, kizárólag fizikai szinten hatottak a betegekre.

Ebben a tanulmányban Spanyol kutatócsoport a zenének az immunrendszer fõ sejtjeire( T-sejt) gyakorolt hatását vizsgálta daganatos körülmények közt.

Köztudott, hogy a stressz által kiváltott szorongás és depresszió jelentõsen növeli a daganatos megbetegedések esélyét! A kísérletesen elõidézett tumoros megbetegedés (W256) elsõsorban a tüdõben képez áttéteket. Stresszes állapotú patkányok esetében a tüdõáttét gyorsabban fejlõdött ki. (A stresszt egy 100dB erejû tûzriasztó csengõ véletlenszerû, többszöri megszólaltatásával érték el.)

A zeneterápiát Herbert von Karajan Adagio CD-jének 8 napon át, hangszórón keresztüli, 9-14 óráig történõ adagolása jelentette (összhangbana a patkányok természtes aktivitási ciklusával). A kapott eredmények:

A stressz csökkentette a vér, a lép és a csecsemõmirigy immunsejtjeinek számát, ugyanakkor megnövelte az áttétek méretét és képzõdésük gyakoriságát. Zene alkalmazása mellett kimutatható volt az immunsejtek számának növekedése (vagyis az immuinrendszer erõsödése) és az áttétek számban , méretben való csökkenése is! A stressz bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül inaktiválja az immuinrendszer vezérlõ egységeit, a T-sejteket, így a szervezet többé nem képes hatékonyan fellépni pl.a rákos sejtek ellen. Ezt nevezzük immunszupressziónak.Ennek leküzdésében a zeneterápia pont olyan hatékonynak bizonyult, mint a hagyományos gyógyszeres kezelések (azok minden mellékhatása nélkül természetesen). Ezenkívül a zeneterápia csökkentette a hipotalamusz-hipofízis rendszer (hormonrendszer) túlmûködését, normalizálni volt képes az adrenalin és az endorfin hormonok szintjét.

Régóta ismert tény, hogy a zene kedvezöleg hat különbözö agyi betegségekre (epilepszia, Parkinson-kór, Alzheimer-kór). Japán kutatók felismertték, hogy a zene képes csökkenteni az agyi vérnyomást. A zene hatással van a vér kálcium szintjére és az agyban a dopamin nevü anyagra, mely az idegsejtek közt szállít információt (ún. neurotranszmitter).
Megfigyelték, hogy az agyba szállított kálcium serkenti a dopamin szintézisét, amely gátolja a szimpatikus idegrendszer aktivitását, azaz csökkenti a vérnyomást. A kutatók megvizsgálták a zene hatását erre a biokémiai rendszerre.
12 hetes hím patkányokat használtak. Az állatokat zárt, hangszóróval felszerelt ketrecben helyezték el. A vérnyomást a kísérlet elött többször is mérték, melyeknek átlagát vették figyelembe. A legpontosabb agyi vérnyomás értékeket az agykamrába ültetett kanulön keresztül, komputer segítségével regisztrálták.
A zene alkalmazása: Mozart Adagio from Divertimento No. 7 in D major, K. 205. mžvét játszották ismételve 120 percen keresztül 18-20 óráig, a zene hangereje max. 75dB volt.
A kontroll csoportot hasonló körölmények közé tették, kivéve a zenei részt. Utóbbi esetben a szoba-zaj szintje átlag 35 dB volt.
Eredmények: a szisztolés vérnyomás jelentösen csökkent zenehallgatás alatt és azután is. A csökkenés legkevesebb 30 percig volt megfigyelhetö a zene lekapcsolása után, majd fokozatosan visszatért a kiindulási értékre.
A zene hatására folyamatosan emelkedett a vér kálcium szintje. A zene szintén befolyásolta a dopamin koncentrációját is az agy egy bizonyos pontján (striátum, csikolt test). A kontroll csoporthoz képest 18 %- al emelte a zene a dopamin szintet.
Összefoglalás: Bizonyított, hogy a zene az agyi dopamin emelkedését a kálcium ion segítségével éri el, ezúton képes hatékony vérnyomás csökkenést produkálni. Ezek alapján feltételezhetö, hogy a zene minden olyan agyi betegségben hatékony, ahol a dopamin szint sérült. Ilyen sérülés okozza például a Parkinson-kór legismertebb tüneteit is. Ilyen betegek kezelésekor a zeneterápia képes a megmaradt idegsejtek dopaminjait megemelni, ezáltal javítani az egyén mozgását, érzelmi funkcióját és nem utolsó sorban életkedvét is.

 

ö